Reggel fél négy, Ferihegyen felszáll az éj, hárman kísérünk kettőt, két lányt a másik kettő, én csak csendesen bankkártyát tolok, a pénz kifele jön bármit nyomok, lesz is sör, meg rajos búcsú, telefon elhagyás, de du ötkor már hello, hívhattok bátran, délutánra felkelek, a mester utca végén, a Lurdynál visszakapom, és onnantól újra csengetek (brekegek).

De szép ez a ének, de mikor fogok dolgozni, ha most alszom, délután meg telefont kergetek. És hol van teref, asszem buszon alszik, amit már ismerünk, és veszélyes.

De a kukát kiraktam (vagyis csak a maradékot), rulez. Most nem szól be senki, vagy szétverem. Jujj.

Sokat ettem, alkoholt. Ez az oka mindennek.

Anitalia&Julcsi byebye.

Taxis srác oké.

SimonZoli2 buké.

Legközelebb vagy utazom, vagy én is nőt kísérek, becsszó.

Meg részeg leszek, nem mint most, bebaszva.

Na jó, vége. Éljen a batikolt pólós lány, hol van.

Ja az már lejárt.

Jó, télleg vége.  ¶ 7/18/2006 05:44:00 am