|
le manQue dES
fENteS ElliptiQuES
|
|
Sunday, March 06, 2005
Allora
Mindenkinek köszönöm szépen, a
viszont
látásra!
a napforro.blogspot.com elérte célját, és most csendben elalszik, halkan tovább csillogva a pergő világ bozontos erdejének egyik papírfecnis szegletében, szép álmokat
-:THE END:-
rezes
banda leszek, lesz trombitámlesz lesz lesz lesz!!!
csókb.,
Thursday, March 03, 2005
Nos
kiraktam még két számot, ezek egy mesecdről vannak. Amúgy az egyiket a Tryo írta.Ez a CD gyerekeknek készült, úgyhogy úgy hallgassátok!
csokesz.
Les Ogres de Barback - Mam'selle bulle
Les Ogres de Barback - Poil aux yeux
Amúgy kurva jó képeket rajzoltak hozzájuk... de sajnos a neten nincsenek kint.
(Vagy megis?)
 |  |  |
A dühödt tehén cimű számot még nem rakom ki, kell valami holnapra is :).
Oneda
.Hát ez a lány! A szemei, mint régen, vagy 10 percig néztem beléjük, közben hülyeségekről diskuráltunk, na nem véletlen volt akkor az a dolog. Még mindig csinos, még mindig kedves, csak éppen 10 évvel tapasztaltabb, ami jó hosszú idő...
Sim nagyon érdeklődött, hogy mi volt anno, de éppen nem akartam nagyon belemászni a témába, most lenne hozzá kedvem, de ő meg nem olvassa a blogomat... hmhm :)
Hatalmas szerelem volt, elsőlátásra (nekem), persze ő ezt nem tudja, ugyanis az organikusan kifejlődött légyfogó tchnika segítségével éldegéltem akkoriban, mindenkit becsalogatva egy hirtelen szűkülő folyosóra, ahonnan már nem volt aztán menekvésük, csak egyre beljebb és beljebb zuhantak azok a lányok,
na én meg ott álltam a a folyosó végén, és amikor odaértek, akkor gyorsan kimentem a rejtekajtón, persze magam után gondosan kulcsra zárva, így aztán sok törés-zúzást vittem véghez más lelkekben, de tegyük hozzá, hogy magamat is félbeszakajtottam minden alkalommal, nehogy félreértsetek. Kamaszkori bili, dili, szűzkurváskodás, na az volt akkoriban. Aztán jött ez a lány, és úgy indult, mint a többi.
Zenekar-énekkar, jó terep az ismerkedéshez. Egyből beleestem, amikor megjelent az első próbán, auu. Nem is nagyon titkoltam, egy kicsit talán nyomultam. Aztán amikor már kibaszottszerelmeslettem, akkor elkezdtem a dologgal nem foglalkozni, csak tettem a szépet, de pont úgy, hogy ne lehessen semmire se következtetni, tartva a távolságot (mindezt persze tudattalanul). Na jó, kissé gyávuska voltam, bizonyára, meg ilyen volt a természetem, ez van. Zavart okozni, azt szerettem, egyenesen élveztem. Nem csak másoknak, magamnak is... az volt ám az élet. :)
Jó fél évig húzva a dolgokat, a plafon és a pince között pingpongozva, távolról kiélve és megélve minden vágyat és tűzet, végül egyszer valaki kimondta, hogy valószinűleg tetszem neki.
Na ezt a részt sohasem szerettem. De aztán, szakítva a hagyományokkal, felrobbantottam az egészet, és - önmegvalósítással fűszerezve a szív szomját - porondra léptem. Egyik éjjel készítettem egy nyílvesszőt, írtam egy vad és titkozatos verset, vettem egy rózsát, és az egészet összekutyulva, az egyik utsó óráról ellógva, a nyílat és a rájuk aggatott dolgokat erőnek erejével belevágtam az osztálytermük ajtófélfájába.
Aztán kicsöngettek.
- folyt köv -
Mesélték, hogy az öreg, kissé már leépülőben lévő matektanárnő kilépve a teremből, majdnem nekiment fejjel az ágaskodó(faszom)nak, azaz a nyílnak, de aztán idejében megtorpant. Szép nagybetűkkel rajta volt, hogy KINEK szól, így aztán odahívta a címzettet. Azt hiszem, elég kényelmetlen helyzetbe került a leány, kevéssé szeretett osztálytársnői ellepték, mint a legyek, miközben a levelet nyitotta.
(most jut eszembe, hogy fth-ként volt aláírva; nem tudtam, hogy nem tudja...)
Aztán éppen talákoztunk volna a büfé előtt, jött a folyosó vége felől :)) auu, köcsög haverjaim!!!!! Köcsög haverjaim :) Majdnem !kurvára beégettek, és ez meg is történt volna, ha nem menekülök el azonnal. Így csak másnap tudtam vele beszélni, puszzpusz
Konkrétan az volt a gond, hogy a kérdéses napon már az egész iskola tudta, hogy mire készülök, kivéve néhány szigetet, mint pl. az ő osztálya. Auu, szarul szerveztem, vagynem, de lehet, hogy igazából ez pecsételte meg később a jövőt, nem hitte el, hogy nem csak játszom vele.
Igazából, a folytatáshoz semmi közöd, kedves naplóm. Innentől már csak csetlés meg botlás, na nem mintha semmi jó nem lenne benne, mert van az is ám bőven, de az igazi tapasztalatokat a sok balfaszság adta, amit elkövettem vagy követni véltem.... na jó, lehet hogy eccer majd azokat is leírom, mer ezekről már nehezebb beszélni, biza.
Wednesday, March 02, 2005
Tryo
.Két bónusz trekk a legutsó radiobloghoz. Azok, akik nem hallgatnak bele a zenékbe, mert tudják, miket rakok ki, azok hülyék! Akár igazuk van, akár nem.
Tryo
album: Faut qu'ils s'activent...
Ki emlékszik arra az orosz zenémre, amelyiben 2 csávó nyekereg? Nos a Tryo a francia tesózenekaruk, stílusban is hasonló (ragga..), nomeg biztos másban is. Van azonban egy nagy különbség köztük a nemzetiségükön kivül, bizony ám, ezek a franciák négyen vannak.
Les nouveaux bergers
Con par raison...
És ezt a két számot raktam ki szegény Arthur H mellé.
Majd lehet, hogy még kiegészítem ezt a cikkelyt. (írok vmit a számokról, most nincs kedv)
Tudom, hogy senki sem fogja meghallgatni, dehát, legalább használtam itthon ezt a drága ADSL-t.
Szakítás egy új, szebb élet reményében
.Ők.
"Ők" többé nem a barátaink, igen, Ti. Hónapokig, sőt Teref talán évekig ápolgatta magában ezt a kapcsolatot, soha semmi biztosat nem tudva, és most.... itt volt a lehetőség, és csúnyán elszalasztottátok. Többé ne gondoljatok ránk, amikor kijöttök cigizni, ennek vége, ne is nézzetek ide, ha lehet, ne is cigizzetek. Úgyis halált okoz... LÁTJÁTOK!!!!??! Még most is RÁTOK gondolunk!!!!
Pedig.... nem érdemlítek meg. A blogomat se olvassátok, és semmi engesztelő ajándék, úgysem bocsájtunk meg! Nincs örök harag, de akkor is!
Többé nem vagytok a haverjaink, úgy, ahogy eddig.
(Gondolom az albitársak is így gondolják a tegnap este fényében)
