le manQue dES
fENteS ElliptiQuES
Sunday, February 22, 2004
Jég a jégben, úgy hálunk meg, ránkfagy a héjunk is
Egy kis vers [á(l)tirat] nektek.

Kitörömén a szíved hegyét,
valaki másnak kaptam meg a helyét,
lemondok a lemondásról, nem vagyok én felnőtt !!!!!
én egy becsületes srác vagyok,
aki kipörget majd fellő..

hagymást!
akarok enni, hogy bűzt
eresszen a szádba, hagymást akarok enni,
hogy bűzölögjön a szájam tátva!!

Eddig a művészet a 'posztban'.

Innentől a valóságra festett ultraibolya színű csillagoség.



Káromlásaim igaz, tisztántartott fülekre találtak, most aztán tologathatom a testem jobbra, balra, akkor is eltalál ez a nyílvessző Pintérbélástul, szemüvegeslányostul, éjjelivillamosossörözésestül, rozenkrantzostul, idegenkiséretestül, nedvesbugyistul. Szerencsére futok előtte, így csak a seggemet vackorássza hegye... itt ez a cica, mingyá megvackorászom őt is, neki se maradjon ki ez a jégbetört (de nem szomorúú!) vasárnap délután. Hallod te cica, féljé. Krasznajazna nejadnjanye, noaaaaáááá, wááá, váváváváváááá.

Újabb képek, FudeFacto farsang 2004.
 
Comments: Post a Comment

<< Home
AbRAka
LáTTam

RavatAl